Hungarian Language School

 

Established in 1991. Our mission is to encourage Hungarian language development through immersion and to expand the horizons of our students and clients, to inspire their future.

ADDRESS

Hungarian Language School

Bródy Sándor utca 4, 1088

Budapest, Hungary
 

Tel. (+361) 266-26-17

Mobile. (+36) 307872126
 

info@hlschool.hu

OFFICE HOURS

 

Monday & Wednesday 10:00am - 7:00pm

Tuesday & Thursday 10:00am-2:00pm

 

  • Grey Facebook Icon
  • Grey Instagram Icon
  • Grey Google+ Icon
  • Grey LinkedIn Icon

© 2018 All rights reserved to Hungarian Language School.

Felnőttképzési engedély száma: E-001542/2016
Adószám: 21559499-2-42

Diákjaink munkái

Tiencsin - Az Egyetlen Magyar Koncessziós Terület

 

Szerző: Meng Pu
 

Tudod-e, hogy Magyarországnak volt gyarmata Kínában? 1902 és 1918 között a Tiencsin belvárosi része az Osztrák–Magyar Monarchia tulajdonában volt. Bár voltaképpen az a 108 hektáros (más források szerint 150 hektár) kerület nem volt egy gyarmat, hanem egy koncessziós zóna.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

      Ferenc József utca

Tiencsin, Észak-Kínában van, a 19. század második felétől fogva fontos kikötőváros és „Peking kapuja“ volt. A várost két fő részre osztja a Hajho-folyó. 1860 és 1945 között összesen kilenc nemzet rendelkezett koncessziós területtel a városban. Így a Hajho-folyó jobb partján, a nyugati oldalon megalakultak a japán, a francia, az angol, illetve a német koncessziós területek, míg a folyó bal partján, a keleti oldalon helyet kapott az osztrák–magyar, az olasz, a belga és az orosz koncesszió. Köztük ez az osztrák–magyar koncessziós terület a legrövidebb ideig tartott.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1902-ben az Osztrák–Magyar Monarchia koncessziót kapott Tiencsin belvárosában. Az osztrák–magyar koncesszió önellátó terület volt, és az osztrák-magyar törvények alatt állt.

 

A zóna déli részét 1901-ben lebontották, és széles, európai stílusú utcákat alakítottak ki, így jött létre az akkori Ferenc József és Bécs utca. Ezekben az utcákban bevezették az ivóvízhálózatot és a csatornarendszert. Pár év alatt a Ferenc József utcán sorban nyitottak a raktárak, éttermek, teaházak és üzletek, még egy mozi is működött ott. Ferenc József utcai csarnok is épült. Benne könyvesboltok, fodrászok, vegyesboltok, éttermek és bambusz termék boltok is voltak.

 

1905 és 1906 között angol mérnökök segítségével elbontották a kínai óváros és az osztrák-magyar koncessziós területet összekötő pontonhidat, hogy a helyére egy korszerű új hidat építhessenek. 1906-ban egy belga társaság elindította a városi villamosközlekedést: egyik vonala, a piros vonal, a pályaudvartól a Ferenc József utcán keresztül vezették az új hídon át az óváros felé.

 

Az 1906-os népszámlálás szerint az osztrák-magyar zónában 25.512 fő kínai és 232 külföldi élt. 1907-től a városi hivatal elkezdte a születések, házasságok és a halálozások anyakönyvezését is.

 

A terület talán legszebb épülete az Osztrák rakparton 1918-ban átadott úgynevezett Jüan-épület volt, amit Jüan Si-kaj kezdett el építtetni 1908-ban. Jüan Si-kaj a Kínai Köztársaság első elnöke (1913 - 1915) volt, és 1915-ben császárrá kiáltatta ki magát. Az épület második emeletét egy titkos vaslépcsővel összekötötte a pincével, hogy onnan a kert alatt kiépített alagúton gyorsan elhagyhassa az épületet. Ő soha nem lakott ott. Az az épület jelenleg egy múzeum.

 

A Jüan-épület mellett, egy másik Kínai Köztársaság első elnökének, Feng Kuo-csang, háza volt.

 

1908-ban Bécs által finanszírozott új konzuli épületeket építtetett a Ferenc József utca és az Osztrák rakpart kereszteződésében. A két szomszédos épület összesen 1200 négyzetméteres volt. Azokat az épületeket 1923-ban a kínai selyemkereskedőknek eladták. Az egykori konzulátusban jelenleg egy étterem működik.

 

Az osztrák-magyar fennhatóság 1917-ben ért véget, amikor Kína az Antant oldalán belépett az első világháborúba. A kínai hadsereg ellenállás nélkül hatolt be a területre. Ausztria a tiencsini területet jogilag az 1919-es saint-germaini békeszerződés, Magyarország pedig az 1920-as trianoni békeszerződés során vesztette el.

 

Emlékszel még arra a selyemkereskedőre, aki megvette a konzuli épületeket? Mellette több épületet és raktárakat építtetett meg. Az egyik raktárban a nagymamám élt. Én is ott nőttem fel. Gyerekkoromban, egy utcai piacra jártam a nagymamámmal, de soha nem tudtam, hogy az utcát egykor Budapest utcának hívták. Nyáron, a folyóparton játszottam a barátaimmal, de senki soha sem tudta, hogy a mögöttünk lévő utca egykor Osztrák rakpart volt.

 

https://kanizsaujsag.hu/hir/201711/magyar-katonak-tiencsin-utcain

https://mult-kor.hu/kinatol-a-jeges-tengerig-az-osztrak-magyar-monarchia-t-kulns-vallalkozasa-20170301

https://player.hu/eletmod/igen-volt-egyszer-egy-magyar-gyarmat-kinaban/

https://falanszter.blog.hu/2011/01/19/az_osztrak_magyar_monarchia_kinai_gyarmata

https://hu.wikipedia.org/wiki/Tiencsini_koncesszi%C3%B3s_z%C3%B3n%C3%A1k

https://hu.wikipedia.org/wiki/Tiencsin

A kutya: az egyik legismertebb állat a világon

Szerző: Meng Pu

A kutya története

 

A kutya a farkas egy mára már kihalt alfajának háziasításával (domesztikációjával) jött létre. Nem tudni pontosan, hogy mikor kezdődött a háziasítása, de úgy gondolják, hogy már 10 000 – 100 000 éve ismerik egymást a kutyák és az emberek.

 

A kutya és az ember kapcsolata koronként és helyenként eltér. A kutya lehet édes házi kedvenc, munkatárs, munkaeszköz, nélkülözhetetlen segítő, terapeuta, vagy élelem, táplálék.

 

Minden feladathoz más a kutya optimális testfelépítése és viselkedése, ezért a különböző feladatokra különböző fajtákat tenyésztettek ki. Csak a 19. század végén kezdődött a tudatos, fajta szerinti, szelektált kutyatenyésztés. A FCI (Nemzetközi Kinológiai Szövetség, egyike a világ legfontosabb nemzetközi ebtenyésztő egyesületeinek) szerint a világon már 430 kutyafajta van, és a mai napig folyik új fajták kitenyésztése.

 

A különböző kutyafajták nagymértékben eltérnek. A világ legkisebb kutyája a Törpecsivava, 33 cm, és a legnagyobb Német dog, 124 cm.

 

A kutya Magyarországon

 

Magyarországnak van kilenc őshonos kutyafajtája: puli, pumi, mudi, kuvasz, komondor, rövidszőrű-, és drótszőrű magyar vizsla, magyar agár, és erdélyi kopó.

 

De Magyarországon a legnépszerűbb kutyafajta nem magyar, hanem német. Az adatokból kiderül, hogy országos szinten a legtöbb ember német juhászkutyát tart, csaknem 130.000-et.

 

Yorkshire terrierek uralják Budapestet, ahol bizonyára a méretük miatt népszerűek. Csak néhány külső kerületben (a XVI., a XXII. és XXIII. kerületekben) előzik meg őket a németjuhászok.

 

Az adatok alapján a Buksi a legnépszerűbb kutyanév Magyarországon. Csaknem 80 százalékuk keverék, és majdnem a háromnegyedük (73 százalék) hím. A fajtatiszta kutyák között, Lili és Rex átveszi a helyet, prédául a fővárosban sok Lili van. Túlnyomó többségük természetesen nőstény, két százalékuk azonban hím, azaz él néhány olyan kan kutyus, akit Lilinek hívnak.

 

A kutya a mitológiákban

 

Az egyiptomi mitológiában Anubisz vezette a halottakat az alvilágba. Az ábrázolásokon ő egy sakál- vagy kutyafejű ember.

 

A görög mitológiában egy háromfejű kutya, a neve Kerberosz, őrzi az Alvilág kapuját. Kerberosz bárkit beengedett az Alvilág kapuján, azonban onnan ki senkit nem eresztett.

 

A kínai mitológiában, napfogyatkozás vagy holdfogyatkozás akkor jön létre, amikor egy égi kutya megette a napot vagy a holdat. Dobolni kezdtek és petárdát gyújtottak, hogy megijesszék az a kutyát.

 

 

 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kutya

SZÉMANN TAMÁS, KOVÁCS M. DÁVID:Index összegyűjtötte a legnépszerűbb kutyaneveket: Picur, gyere ide! Buksi, helyedre!   https://index.hu/kultur/eletmod/2017/10/30/kutyastat_legkedveltebb_kutyafajtak_kutyanevek_magyarorszagon/

Kinai Ujev

Szerző: Meng Pu

1, Minden évben ugyanazon a napon jön a kínai újév?

 

Nem. A kínai újév egy mozgó dátumú ünnep, mert a holdnaptár szerint ünnepelik, ezért holdújévnek is hívjak. A legkorábbi lehetséges napja Január 21-e (1966), a legkésőbbi pedig Február 20-a (1985). A tavasz kezdetét jelképezi, tavaszünnepnek is hívjak.

 

A holdújév nem egynapos ünnep. Néphagyományok szerint, az újév előkészítése December 23-án kezdődik meg, amikor a konyha istent imádják. Azt a napot „kisújévnek” is hívjak. Egy népi gyermekdal arról szól, hogy hogyan készülnek fel az ünneplésre, például a házat ki kell takarítani, húst főznek, csirkét vágnak, tofut készítenek, páros szép mondatokat és házvédelmező istenségek képét ragasztják az ajtóra. Januári 15-én a lámpafesztivállal ér az ünnep véget.

 

De hát a tradíció nem jól működik manapság az élettel. A 7 napos nemzeti szünet és a munka miatt egyre kevesebb az ember, aki a hagyományt követik.

 

2. Minden kínai ünnepli a kínai újévet?

 

Nem. Hivatalosan 56 etnikum él Kínában, közöttük néha a kisebbségeknek saját naptáraik vannak, és különleges újévet ünnepelnek.

 

Például a csuangák (vagy csuangok), egy, Kína déli részén élő népcsoport, a számuk több mint 18 millió, egy hónappal korábban (November 30-án a holdnaptár szerint) ünnepelik az újévet. Az újévi ünnepkor a legfontosabb esemény az ősök imádása, sokat táncolnak és énekelnek. A tibeteik pedig a „loszárt” ünnepelik egy tibeti naptár szerint. Tibetiül a „lo” jelentése „év, kor”, és a „szár” jelentése „új, friss”. 2019-ben, Február 5-én kezdődik és 7-én ér véget. Az ünnepkor a kolostorok különleges szertartásokat végeznek a védelmező istenségekért. A templom előtt levő téren álarccal táncolnak, hogy a gonosz szellemet elűzzék. A thai újévet minden évben április 13. és 15. között ünneplik. A legjellemzőbb tradíciója a locsolás. A hagyomány onnan ered, hogy a Buddha-szobrokat ilyenkor ki szokták vinni a templomból, hogy lemossák. Mostanában azt hiszik, hogy minél nedvesebb, annál több jó kívánalmat kaphat. Néha a kisebbségek többsége muszlim, akik iszlám ünnepeket ünnepelnek az iszlámi naptár szerint.

 

3, Mit szoktak csinálni az újévkor?

 

Az újévi szokások nagyban változnak, különösen a déli és az északi részek között. Általánosságban szólva, az újév előestéjén van a csúcspontja, amely hasonlít a szilveszterre. A család tagjai összegyűlnek, és együtt búcsúznak a régi évtől és üdvözlik az újévet. Egy nagy bankett után, beszélgetve az éjfélt várják. A nagy bankett általában hal- és csirke-ételeket tartalmaz, amelyek a gazdagságot és a szerencsét szimbolizálják. Kína déli részében, rizslisztből készült süteményt szoktak fogyasztani, az északi részében pedig töltött táskákat enni a bankett mellett.

 

Éjfélkor petárdáznak, hogy a rossz szellemeket és a balszerencsét elijesszék. A buddhista templom 108-szor csenget, hogy megáldja az újévet. Január 1-én reggel megint petárdáznak, és új ruhát viselve rokonokat és barátokat látogatnak ajándékokkal, köztük a leggyakoribb ajándék a virág, a gyümölcs, és másféle ételek is. Hagyományos oroszlántáncot vagy sárkánytáncot adnak elő főként a déli tartományokban, amely a néphagyomány szerint szerencsét hoz, és elűzi az ártó szellemeket. Kanton tartomány, a kumquat (olyan, mint egy mini-mandarin), jellemező újévi virágpiacról híres, Peking pedig a templom piacról.

 

4, Miért félnek az újévétől a fiatalok?

 

Bár nagy kulturális sokszínűség van, az ünnep lényege a család teljessége. A fiatalok a nagyvárosból a szüleikhez mennek vissza. Mi várja őket? Nem csak otthon készített finomságok, hanem viharos családi háború is lehet.

 

Amikor jönnek haza, családjuk és rokonuk bosszantó kérdésekkel és aljas „kedves” tanáccsal bombázzák a fiatalokat. Például, a leggyakoribb kérdések azokat tartalmaznak:

„Milyen munkád van? Mennyi a fizetésed? Mikor leszel főnők? Térjen haza és stabil munkát találjon az önkormányzatban!” „Már vásároltál lakást ? Ha nem, mikor fogsz? Ha igen, mennyire nagy és mennyibe került?” „Van barátod/barátnőd? Ha nincs, egy vak randit elrendelek neked. Ha igen, mikor fogsz házasodni és mikor lesz gyermeked?” Ha bosszús vagy dühös a fiatal, mindig azt mondják, hogy "amit csinálunk, az a saját boldogságod érdekében van. ”

 

Ezt az éles generációs szakadékot az idősebb és fiatalabb generációk életének különböző elképzelései okozzák. A szülő generáció számára a „jó vagy sikeres élet” szabványa: a gyerekkel házas, stabil munkát, ami más emberek szemében tiszteletben tartott. Sok szülő számára nagyon fontos, hogy a gyerekeik rendezzék el és kezdjék el ezt a „jó vagy sikeres életet” a lehető leghamarabb. De a fiatalabb generációnak a házasság, a gyerekek és a „tiszteletre méltó” munka nem az élet legjelentősebb prioritása, a saját függetlenséget, szabadságot és boldogságot értékelik többre.

 

5, Mi a világ legnagyobb ember vándorlása?

 

Abban az időszakban, ami a holdújév előtt 15 nappal kezdődik, és mintegy 40 napig tart, az utazók száma 2018-ban elérte a 2,97 milliárd főt. Az meghaladja Kína összlakosságát, és kb. négyszer több az európai összlakosságánál. Az utazók 72%-a hazamegy. Az átlagos utazási távolság kb. 700 kilométer, ami hosszabb, mint a távolság Budapest és München között. Ezt tartják a világ egyik legnagyobb, évente ismétlődő népvándorlásának.

 

Nagyon nehéz volt vasúti jegyet venni, és nem mindenki engedhet meg magának egy repülőjegyet. Egyetemista koromban, amikor még nem voltak nagy sebességű vasútvonalak, egy osztálytársam csak egy ülőhely nélküli jegyet vett meg a 4 napos és 3 éjszakás utazására. Az utazás során a földön ült és a pad alatt aludt. Amikor leszállt a vonatról, olyan volt, mint egy menekült. De idén, a barátaim szóltak, hogy sokkal könnyebb a jegyek vétele. Nem tudom mi miatt. 

 

6, Mi a világ legnézettebb televíziós műsora?

 

1983 óta a kínai központi televízió (CCTV) holdújévi gálaműsorát közvetíti, amelyben énekes, táncos előadások, bűvészmutatványok, zsonglőrködések, és vicces kabaréjelentek kapnak helyet. Az a műsor a világ legnagyobb és legnézettebb televíziós produkciója, és új népi szokássá válik. Idén több mint 1,17 milliárdan (1,173,000,000) nézték a csatornáin és az interneten világszerte. A gála első napjaiban a műsor szinte teljesen a művészetre és a szórakozásra összpontosított, de évek óta folyamatosan fejlődik az alulról való politikai programozás a gálán mostanában, aminek főként a politikai propaganda terjesztése a célja. Nem szeretem, se nem néztem a gálát idén.

 

7, Mindig petárdáznak újévkor?

 

Nem. A tűzijátékok és a petárdázás hagyományos újévi szokások. De nem mindig szabad petárdát játszani, különösen a nagyvárosokban. 449 város, amely több mint 64%-a kínai városoknak, bizonyos mértékben megtiltotta a petárdát idén.

 

Például 1993-2005 Peking megtiltotta a petárdázást, csak néha elővárosi területen kívül, a tűz, a személyi sérülés és a légszennyeződés miatt. De a kultúra tudósok másképp gondolkodnak arról, hogy egy petárda nélküli csendes újév nem lehet se valódi, se boldog, és a hagyomány fenntartását károsítja. 2005-2018 között Peking megengedi a petárdát, mert azt az emberek követelték. De 2018-tól Peking belvárosában és elég sok külvárosi területen ismét nem szabad petárdázni, hasonló okok miatt, mint 25 évvel ezelőtt. A tilalom alatt petárdát szimuláló elektronikus dekorációt használtak.

 

https://zhuanlan.zhihu.com/p/33693094

https://hu.wikipedia.org/wiki/Csunjun

https://hu.wikipedia.org/wiki/Losz%C3%A1r

https://hu.wikipedia.org/wiki/Thai_%C3%BAj%C3%A9v

https://hu.wikipedia.org/wiki/Iszl%C3%A1m_%C3%BAj%C3%A9v

Tízdimenziós Világ

Szerző: Cenyan

 

Szeretnék bemutatni nektek mára egy tudományos témát, azt hogy hogyan képzelhetjük el a 10-dimenziós világot, hogy tornáztassuk az agyunkat egy kicsit.

I: Kezdjünk egy ponttal.
 

Ennek a pontnak nincs nagysága. Ez csak egy pozíció egy rendszerben.

 

Egy második pont jelez egy más pozíciót. Most hozzuk létre az első dimenziót egy vonal húzásával a két ponton keresztül.

Egy első dimenziós tárgynak csak hossza van, nincs szélessége, se mélysége.

 

II: S ha most húznánk egy másik vonalat az első vonalon keresztül, beléptünk már a második dimenzióba. Az itteni tárgyaknak van hossza és szélessége, mélysége pedig nincs.

 

Elképezhetjük, hogy ágazott az első dimenziós vonal, és a második dimenzióba lépett be. Ez a fogalom segít elképzelnjünk magasabb dimenziókat.

Bemutatnám nektek most a 2-dimenzióban lakó laposlandit: 

 

Képzeljétek el: a laposlandinak nem lehetne emésztőrendszerrel rendelkeznie, hiszen egy emésztőcső két részre osztja.

 

Másrészről, a laposlandiak csak a világunk keresztmetszetét láthatják. Például a így

tt mit csináltunk?

 

Mondhatjuk, hogy összehajtottuk a 2-dimenziót a magasabb dimenzióban, a 3-dimenzióban. Az jelenti, hogy el tudnál jutni közvetlenül egyik pontról egy másik pontra a magasabb dimenzióban.

 

Hívhatnánk a 3-dimenziót egy hajtásnak

IV:

Na figyu, az első három dimenziónak a jellemzője a hossz, szélesség és mélység.

Akkor mi a 4-dimenzió jellemzője?

 

Egy válasz az lenne, hogy időtartam.

 

Képzeld el magad, aki egy perccel ezelőtt élt, és a mostani énedet.

Ez a vonal, amit éppen vontunk, egy vonal lenne a 4-dimenzióban.

 

4-Dimenzióban úgy néznél ki, mint egy kígyó, csatlakoztatva egyik végét az embrió, baba önmagad, másik végét a halott önmagadmagad között.

látnak egy lufit, ami átmegy az ő világukon:

Egy kis kör kezdetben,ami nagyra és nagyra nő. 

Aztán össze-összemegy, és egy idő után eltünik a világukból.

Nevezhetjük még a 2-dimenziót egy ágazásnak, mivel így alakult az 1-dimenzióból.

III:

Apropó, a 3. dimenzió elképzése a legkönnyebb nekünk, mert benne élünk napról napra.

 

Nekünk van mindhármunk: hosszunk, szélességünk és mélységünk.

 

De ennek van egy másik magyarázata is. Képzeljünk el egy hangyát, aki sétálgat ezen a újságon.

Lehetővé tettem, hogy ő eltűnjön egy pontról és feltűnjön egy másik ponton varázslatosan

Forint történelme és elődjei (Hipernflációval kapcsán)

Szerző: Cen

Mára a pénzről szeretnék beszélni, magyar forinról történelméről és az elődjeiről, meg elkerülhetelenül az hiperinflációról, ami manapságban is egy releváns témának tartom, ugyanis jelenik bizony világ részein. Mert külcsönkértem egy barátom anyukától egy csomó öregpénzt, prezentálok róluk, és miközben megosztom a pénzeket.

 

+Eleinte mutatnék nektek egy 1980 évben kiadott húsz forintost:

 

(Egy unalmas Népköztátsasági benkjegy Dózsa Györggyel az elején, és egy kommunista angyal a hátoldalon, egyik kezében kalapács, másikban kalász.)

 

Úgy néz ki hogy egykor egy 20-as megért valamit, a jegy külseje alapján itélve. Igaz, 1980-ban 1000-t ért meg, illetve 50-szer volt az értéke. Tehát azt jelenti hogy forint 40 éveken keresztül elvesztette értéke 98%-t.

 

+Kommunizmus alatt, forintok mellet filléreket is forgalomba hozták, íme az egész érmek gyűjtemény 1989-ben, magyar népköztarsaság utolsó évében:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(Érezhetitek hogy mennyire könnyűek a nikkelből gyártott fillérek, ugyan mint az értékeik.)

 

+Átfordítom hogy lássátok a hátlapokat is:

 

(Úgy tűnik György bácsi még mindig a húszason nézeget, bár kisebb az ablaka.)

 

Mivel csak felét ért meg 10 év után.

 

Jött a szbadság hajnala egy év után, fillérek még szerepeket játszottak néhány évre a Magyar Köztársaságban, habár minimálisabban.

 

+Még akkor is a Magyar Nemzeti Bank vette a fáradságot ahhoz, hogy változtatták a nyomtatást a metszetében:

 

(+Gondosan eltüntették a „nép”-et „népköztársaság”-ból, noha egészen azonos a mintájuk.)

 

+Forint érmék 90-as években már elfogadták hasonló vázlatot mostani érmékhez képest, habár más címletekkel, például kettő forintos és az óriási százas:

 

(ami 5-ször volt az értéke kiadásákor.)

 

Ha nézzük közelebbről az egész modern forint történelmét, találhatjuk az alábbi konkrét adatokat:

 

1946-ban (mikor kezdtek el nyomtatni a modern forintot) 13,21 Ft/g

2010-ben 9360 Ft/g

 

Az amerikai dollár árfolyama is változó értékű:

1946-ban az akkori dollár 11,7 forint volt

2017-ben az aktuális dollár 271 forint

 

1946-ban:

1 kg kenyér 0,96 Ft,
1 liter pasztőrözött tej 1,10 Ft,
1 liter benzin 1,60 Ft
1 csomag cigaretta 2,00 Ft volt

 

Sejthetjük ezek az adatok alapján arról, hogy forint leértékelt jelentősen évek után, mondhatjuk hogy magas infláció miatt szenvedett, azonban ezt az inflációt még nem tudjuk meghatározni Hiperinflációnak, ugyanis hiperinflációnak általában havi 50%-nál nagyobb árszint-emelkedést nevezzük. Még előbbre kell visszmennünk a Magyar gazdasági történelemben.

 

Eredetileg forint arany volt, hiszen a szó „forint”-nak a régi alakja „florint”, a latinnevéből „florentinus” vagyis „firenzei”, ahol gyártották az első arany érméket Europában, miután Magyarországon kezdték forintot használni, egyre olcsóbb fémből gyártották, ezüstből, rézből mielőtt bankjegy forgalmazása). Mindez ellenére a legkomolyabb infláció, az igaz hiperinfláció előfordult miután átalakítottak florintról a modern forint elődjére, pengőre 1927-től.

 

+Íme ez itt egy 1930 évben nyomtatott száz pengő

 

(Magyar Királyság alatt, Mátyás királlyal az arcon, +palóta pedig háton, hat nyelvben is meg van tüntetve az címlete magyarul, németül, slovákul, szerbül, ruszinul és románul, amiatt a volt-királyság többnemzetisége miatt.)

 

30-as években egy pengő kb. ezer forint, illetve ennek a jegynek százezer forint volt az értéke akkor. Emellet kisebb címletek is voltak a forgalomban, tízes, húszas, ötvenes. +S rá van tüntetve „a bankjegyek utánzásáért törvényszabta büntetés jár” ami egy eléggé régies mondat, ami azt jelenti hogy hamisítást törvény büntet.

 

Háború előtti gazdaság alatt inflációt még egészséges mértéken tartott fenn. De sajnos hamarosan kitört a háború, Németország szövetségese lévén, Magyarországot szovjetek birtokba vették kapituláció után 1944-ben.

 

+Azután forgalomba került a szovjet átmeneti kormány által kiadott pengő:

(„A vöröshadsereg parancsnoksága pengőjei”, amelyeken rá van tüntetve, hogy „hamisítása HADItörvények szerint büntettetik”)

 

Haditörvények, hiszen Magyar Nemzeti Bank helyett a vöröshadsereg a kibocsátójuk.

 

+Emellet a mondat mellet:

 

(„elfogadása minden fizetésnél kötelező” is rá volt irva.)

 

1945-ben Magyar Kommunista kormány állapítása éppen után, hiperinflációt okoztak, egy részről a háború utáni gazdasági összeomlás miatt, másik részről a hadseregi és új kommunista kormány által elfogadott gondtalan gazdasági politikák miatt. 1946 őszéig, 1 évben, az infláció megközelítette a 41 900 billió (4,19 ×  1016) százalékot, az árak 15 óránként duplázódtak, következésképpen a világtörténelem legsúlyosabb hiperinflációnak történt itt Magyarországon.

 

+Talán ezek a jegyek segítenék elképezni az illető nehézséget. 1945 tavasszal pengő forgalomba került ujra:

 

(Az első száz pengőt kiadták áprilisban, optimiszmusan Mátyás királlyal, +meg a vár néző látvánnyal hátul.)

 

+De nyáron végéig már elért tízezerig drasztikus áremelkedésért:

 

+Új év előtt még tízmilliós is forgalomba hozták:

 

(+Kétsszer Kossuth Lájossal, állítólag elfogyott a Magyar hős.)

 

+1946 márciusig egy milliárd pengőseket is dobta a piacra, hisz most már nem is vették a fáradságot nullásokat rajzolni.

 

+Azután milpengőkre is került sor:

 

(hogy ne rajzolanak 6 darab nullát. Láthatjuk hogy újra is hasznosították a mintát, egy millió szorozva után.)

 

+Nyáron pedig megint milliárdig emekedett is milpengő alapján, megint kettő Lajos után.

 

+Azonban bilpengő is elkerülhetelenül született kereslet alatt. Figyelmeztetnék hogy billiópengő egy millió milliópengő, 12 nullával, nem csak egy milliárd 9 nullával.

 

+Úgyhogy a világtörténelemben legnagyobb címlet született Magyarországon, egymillió billiópengő, azaz 18 nullával:

 

+Persze hogy probálták helyrehozni a pengő értéket, például ezeket az határidős adópengőket kibocsátották:

 

(+Hogy használják a ”közadók, közüzemi dijak ellen lerovására”.)

 

A legújabb bilpengővel párhuzamosan, ahogyan még bonyolultabb káoszt okozott.

 

+Sajnos még adópengő is nemsokára tizmillióig ért el, vagyis elvesztette az értékét.

 

+Végülis 1946 augusztus 1-jén a magyar pengőt leváltotta a forint, ekkor 400 kvadrilliárd pengő vagis 4 plusz 29 nullával ért egy forintot.

 

Az inflációt jellemzi egy akkori középvezetői elbeszélése is: a talicska (egy kerekű kis kézikocsi amit tollod), atalicskányi egynapi fizetését munka után sietve hazatolta, de felesége egy óra múlva már csak két tojást kapott érte.

 

A híres Zinbabwéi hiperinflációban tíz billiószorig emelkedett az árvonal, azonban ez a magyar infláció tíz millió billiószorig ért el, egy millioszorral súlyosabb annál.

 

Mindamelett ez volt a magyar bukás, vajon mi a helyzet más országban? Veszük szomszédos Ausztriát például mert van nálam néhány osztrák érme.

 

+És valójában ez a legrégiebb érme a gyűjteményben, egy 1885-ben gyártott egy Scheidemünzés:

 

+1924-ben már egy ezrest is érméként használtak:

 

A világ legerősebb valuták a amerikai dollár és brit font, mindketten elvesztette értékei 99% százalékát eddig a háború végétő. Azt is szokták sejteni hogy Kínai Renminbi meglesz a új globális pénznem, habár sosem is használják fizikai bankjegyeket Kínában, ráadásul teljes mértékben kormány ügyelés alatt áll.

 

Ennek a ténynek fényében, azt zeretném megkérdezni tőletek hogy milyen mértékben hiszitek a nemzeti bankok által kiadott fiat papírpénzeket?